2013. november 18., hétfő

03.~



 Végre elkezdődött a suli, na ne tartsatok strébernek vagy iskola szeretőnek épp csak azért örültem ennyire, mert végre lett valami ami leköti a figyelmemet és nem mindig Olira gondolok egész álló nap. A suliban nem történt semmi különleges, csak a szokásos körmölés és megszakadás. Körülbelül 12 kötelező könyvet adtak fel a nap végére, úgyhogy jobbnak láttam minél előbb elugrani a suli könyvtárába és kivenni addig amíg még van belőle példány. Miután mindent sikeresen beszereztem körülbelül 6 kg plusz súllyal megrakodva indultam el a hatalmas tömegben hazafelé, de út közben kaptam egy sms-t, úgyhogy leültem a legközelebbi padra és előkotortam a mobilomat a rengeteg könyv és füzet közül, majd olvasni kezdtem az előbb kapott üzenetemet.
 " Szia! Körülbelül negyed óra múlva végzünk a próbán, ha van kedved és megvársz minket kajálhatnánk együtt a plázában. Ha nem gond a fiúk is jönnének velünk. Majd írd meg mi van! :)
 xx Oli "
Gyorsan letettem magam mellé a táskám, és sebesen írni kezdtem a választ.
 " Szia! Persze, hogy megvárlak titeket, és örülök, hogy végre a srácok is csatlakoznak hozzánk. Várlak titeket a lépcsőknél! :) "
Miután elküldte az üzenetet, felkeltem a padról és elindultam haza, hogy letegyem a cuccaimat, mivel gondoltam nem kéne 6 millió könyvet vinnem a kajáláshoz, és már így is kezd eléggé fájni a vállam. Épphogy hazaértem ledobtam a szekrényre a táskámat, felkaptam a pénztárcámat és a kis táskámat majd elindultam, hogy végre megint láthassam a fiúkat de főleg Olit. Szerencsére még nem voltak ott, így leültem a közelben elhelyezett puffra és a mobilommal elütöttem az időt. Nem ültem unalomba sokáig, talán 10 percet ha nem kevesebbet amikor a fiúk lelassítva és a futástól kissé lihegve megtorpantak előttem.
- Ne haragudj, hogy késtünk. Régóta ülsz itt egyedül?
- Nem igazán!-pillantottam fel válaszolva Peti feltett kérdésére-Ja, és semmi baj nincsen megértem ha kicsit megcsúsztok. Amúgy sziasztok!-kaptam fel a táskámat, majd felállva először Ya Ou-hoz léptem és megöleltem őt, majd így végighaladva elértem Olihoz, akit persze több ideig öleltem és azt hiszem, hogy szorosabban is, mivel Peti megköszörülte a torkát, és így szólt:
- Szerintem még azelőtt menjünk fel mielőtt megérkeznek az őrült rajongók és szétszednek, mert igencsak összemelegedtél a szöszivel.-nevetett fel, amire azonnal szétrebbentünk és elpirulva sütöttem le a szemem, míg Oli csak mosolygott.
- Na de Seekie!-nevettem fel én is, amikor már eléggé kipirultam és kiörültem magamat.
- Most mond hogy nincs igazam!-tárta szét a karját nevetve.
- Nincs igazad Seekie.-paskoltam meg a vállát kuncogva, majd felvetettem az ötletet, hogy elindulhatnánk már enni, ugyanis én már reggel óta nem étkeztem és kezdett igencsak korogni a gyomrom. Fent a pizzázóban rendeltünk egy hadseregnek is bőven elég adagú kaját, ami 3 pizzából, 2 salátából, 3 hamburgerből és 2 nagy sült krumpliból állt, aminek a nagy részét hozzáteszem Oli ette meg. Mikor a vagyonunk kisebb részét már elköltöttük, kitaláltuk, hogy menjünk el a közelben lévő moziba és nézzük meg azt az új filmet amit mindannyiuk megakart nézni. Szóval felálltunk az asztaltól, összeszedtük a cuccokat és elindultunk a mozi épülete felé. Mire eljutottunk a pláza végéig körülbelül 30-szor álltunk meg, hogy a srácok képeket készíthessenek és autogramot oszthassanak a rajongóknak, úgyhogy én ez idő alatt elsétáltam a moziig, hogy megvegyem a jegyeket és legalább már ezzel ne kelljen bajlódnunk. Sajnos már így is későn érkeztem, úgyhogy csak szétszedve kaptam egy 2-es és egy 3-as jegyet, tehát gondolkozhattam azon, hogy ki hova, és hogyan üljön. Éppen tanakodtam amikor a fiúk megérkeztek, és sűrűn elnézést kértek a csúszásért.
- Még mindig nincs baj!-mosolyogtam rájuk kedvesen-Viszont tele van a terem amúgy is, szóval csak szétszedve kaptam jegyeket. Egy 2-est meg egy 3-ast. Ki hova akar ülni?
- Hármas!- kapták el a jegyeket Benny, Ya Ou és Peti.
- Ez összeesküvés! - fontam össze a kezem a mellkasom előtt, de legbelül nagyon is örültem annak, hogy Oli közelében lehetek, sőt repestem a boldogságtól, hogy közel két óráig amellett a fiú mellett ülhetek aki irtózatosan tetszik nekem már a találkozásunk első pillanatától.
- Nem is.- durciztak be a fiúk, de amikor felajánlottam, hogy veszek nekik egy nagy popcorn-t rögtön megbékéltek. Mivel hamarosan már elérkezett a kezdés időpontja jobbnak láttuk bemenni és elfoglalni a helyünket. A terem ajtajáig még együtt mentünk, majd amikor beértünk szétváltunk. Míg a 3 fiú a 6-sor felé indult, én és Oli a 3. sor felé vettük az utunkat. Nem ülhettünk vagy 5 perce a helyünkön, amikor két velem egykorú fiú torpant be a terembe, és felénk vette az irányt. Ez még nem is lett volna gond, ha egy rövid pusmogás után nem kezdett volna az egyik fiú feltűnően nyomulni.
- Szia cica. Norbi vagyok, van gazdád? Mert ha nincs, akkor én szívesen leszek az!-tette rá a kezét a vállamra, amitől eléggé kirázott a hideg és rögtön kibújtam a kezei alól. Nem szeretem a nyomulós pasikat, főleg nem azokat akik ilyen dumával akarnak hódítani és nem veszik észre azt, hogy ez nagyon nem ad jó pontot a lányoknál.
- Hé!- hajolt ki Oli a másik oldalamról- Nem zavar mondjuk, hogy én itt vagyok és a lány velem van?-vonta fel a szemöldökét kíváncsian, és úgy láttam, hogy igencsak zavarja a srác viselkedése.- Rossz ajtón kopogtatsz, szerintem felszedhetnéd a seggedet a haveroddal együtt és elhúzhatnátok a francba innen.
- Jaj nem te vagy az az éneklő fiúcska abból a tré műsorból, és szar bandából? Figyelj cica, velem jobban jársz. Jobban nézek ki mint ez a báj gúnár és többet is tudnék adni mint ez a nyomi melletted.
- Undorító vagy.-böktem ki hirtelen, majd egyre közelebb csúsztam Olihoz, aki hátulról megfogta a vállam és erősen tartott.
- Hallod.-szólalt meg Oli közvetlenül a fülem mögül. Bársonyos hangjától teljesen megborzongtam.-A lány az enyém, le is veheted róla a szemed most rögtön. Ha még egyszer megpróbálsz hozzáérni nem állok jót magamért. Remélem érthető voltam. Na tipli innen.
- Hé haver.-szólalt meg a másik srác is-Jobb lesz ha elhúzunk innen, mielőtt megérkezik a testőre és el nem lát minket néhány tanáccsal.
- Te tudod cica, egy főnyereményről maradsz le.-állt fel, majd kisétált a haverja után.
- Köszönöm, hogy megvédtél.
- Semmiség.-mosolyodott el, majd a kezem után nyúlva megfogta azt. Rákulcsolta az ujjait az enyémekre és elhelyezte az immár összefonódott kézpárt a köztünk lévő karfán,és egész film alatt el sem engedte. Rengeteg kérdés kavargott akkor bennem. Vajon mért zavarta ennyire a srác viselkedése, mért mondta azt, hogy én az övé vagyok és mire utalt ezzel valamint mért fogja a kezemet úgy, mint ha az teljesen természetes lenne. Rövidesen véget ért a film, aminek örültem hiszen reméltem azt, hogy most végre mindenre fény derülhet. Oli még az ajtóig fogta a kezem, majd kettőnk közé leengedve azt hirtelen elengedte. Nemsokkal később a fiúk is kirohantak utánunk.
- Hé mi történt ott elöl?-vágott bele rögtön a dolgok közepébe Ya Ou.
- Egy féreg, aki mellesleg ott áll a pultnál-mutatott a srácra Oli- Megpróbált rámászni, de megvédtem.
- Az a rohadék.- dühöngött Peti- Majd megmutatom neki, hogy kivel szórakozzon.
- Seekie, héé nyugi. Nem éri meg!- fogtam le a vállát, hogy megakadályozzam, hogy valami bajt csináljon.
- Engedj el. Nyugi nem csinálom ki.
- Felőlem. De mért akadtál ezen ennyire ki?
- Mi? Ja csak nem bírom ha olyannal szórakoznak aki a haverom.
- Értem. Oli veled viszont sürgősen beszélnem kellene.-fordultam a szöszihez, aki idegesen beletúrt a hajába.
- Ühm.-húzta szét a száját- Igazából most nekem és Bennynek van egy kis dolgunk, de ha végeztünk akkor hívlak és megbeszélünk mindent oké?
- Rendben. Fiúk ti mit akartok csinálni addig?-fordultam a másik két sráchoz
- Igazából nincs programunk, de ha van valami ötleted szívesen meghallgatjuk.-mosolygott rám Ya Ou
- Nincs kedvetek feljönni hozzám énekelni egy kicsit?
- De mehetünk!- mosolyodott el beleegyezve mindkét srác, majd mivel idő volt elindultunk kifelé. Még együtt elhagytuk a mozi épületét, majd kettéváltunk, és hárman elindultunk vissza a Corvinon lévő házamba. Szerencsére most rajongóktól mentesen értük el az épületet, úgyhogy viszonylag elég jó időt futottunk.
- Várjatok egy kicsit, elteszem a könyveimet és már kezdhetjük is a mókát.
- Basszus.-ugrott fel hirtelen Peti, mire én kérdőn pislogtam felé, elfeledkezve arról, hogy 6 kg könyvet tartok a kezemben.
- Mi a baj?-kérdeztük egyszerre Ya Ou-val, miközben én azért bevittem a könyveket a szobámba.
- Otthon hagytuk a gitárokat.
- Tényleg.-csapott a homlokára a másik srác- Nem gond átmegyünk érte.
- Jó ötlet lenne, de szarba vagyunk, mert a kulcs Olivérnél van.
- Jellemző.-kacagtam fel derűsen az előbbi hír hallatán-Négyen éltek egy szobában vagy mi a szösz ennek a neve, és egyetlen egy kulcsot adnak nektek, és azt is a szöszire bízzátok. Fogadok egyszer elhagyjátok azt a kulcsot és nem tudtok bemenni.
- Dehogy is. Jó Oli egyszer beleejtette a kukába és majdnem elvitték a kukások, de ez semmi.
- Aha, tényleg semmi.-nevettem továbbra is, ugyanis közben még a szituációt is elképzeltem magamban és elég csak vicces kép jött ki.- Akkor én gitározok, ti meg énekeltek.
- A.a. Te is énekelni fogsz.-kötötte ki Ya OU
- Ha te mondod Mr. Rohadt jó hangú.-mosolyogtam vissza, majd kezembe kaptam a gitáromat és leültem közéjük.-Na mit énekeljünk?
- Mondjuk James Artur Impossible?
- Nekem megfelel.-helyeseltem, majd elkezdtem pengetni az akkordokat és nemsokára a szöveggel együtt egy kerek egésszé bontakozott ki. Elénekeltünk még jó pár dalt, köztük az Under-t, a Cover Girl-t, a Love You Way You Lie-t és a Torn-t. Alig pihentünk egy kicsit, jött is az üzenet a másik két sráctól, hogy végeztek és mindjárt hazaérnek.
- Jajj, pedig még úgy elénekeltem volna a Little Thingset veletek.-szomorodtam el, bár némiképp örültem, hogy Oli végre megint a közelemben lesz.
- Írok nekik, hogy jöjjenek fel és akkor négyen elénekelhetjük. Szerintem az még klasszabb lesz.-vetette fel az ötletet Peti, és mivel nem jött ellenvetés ezért rögtön írt is választ az üzenetre. Míg a másik két srácra vártunk megkínáltam a fiúkat üdítővel és egy kis rágcsálnivalóval, ami utólag nem tűnt jó ötletnek, mert a fele zacskó mogyoró a padlón landolt. Hát a holnapi munkám is megvan azt hiszem, mielőtt ellepnek a hangyák. Alig várhattunk 2 percet, amikor kopogtak az ajtón. Rögtön felpattantam és kinyitottam majd beengedtem Bennyt és Olit. 
- Na mi a prograam?-vágta le magát a kanapéra Oli, amitől az egy hatalmasat reccsent és lesüllyedt.- Szerintetek leszakadt?
- Valószínűleg, mivel úgy ugrottál rá mint egy oroszlán a friss húsra. De mindegy.
- Szép hasonlat.-biccentett elismerően Ya Ou, majd rövidesen felnevetett amit mindenki követett.
- Naa. Azért jöttünk, hogy énekeljünk nem?
- De.-helyeseltem, majd újra a kezembe fogtam Dannyt, és pengetni kezdtem a kiválasztott számot. Mindenki énekelt egy részt, majd amikor a kedvenc részem jött, Oli énekelt csak. 
"You'll never love yourself
Half as much as I love you
You'll never treat yourself right darlin'
But i want you to
If i let you know
I'm here for you
Maybe you'll love yourself like i love you"


Mindezek alatt végig az én szemembe nézett. Alig tudtam játszani, teljesen magával ragadott az a két szem és az a csodálatos hang. Nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy vele szeretnék örökre lenni és hogy igazán szerelmes vagyok belé. Nem, nem abba az éneklő sztárba akit a tv-ben láttam. Hanem belé, a személyiségébe, a kedvességébe, a hatalmas szívébe.
- Forr a levegő.-húzogatta a szemöldökét Ya Ou- Mi most itt hagyunk titeket, hogy beszélgessetek, vagy izé mást csináljatok.-indult el a két sráccal kifelé, majd ahogyan becsapódott utánuk az ajtó tudtam, hogy most tényleg kettesben maradtam vele.
- Úgy is beszélnünk kell nem?
- De kéne. Mert én semmit nem értek.
- Előtte kipróbálhatok valamit?
- Őőő persze.-mondtam zavartan, mert nem tudtam mit akar tenni.
- Csak hunyd be a szemed, és maradj nyugodtan.
Eleget tettem a kérésének, és vártam arra, hogy mi is fog most igazán velem történni. Hallottam amint megmozdul az ágy, és Oli kicsit közelebb mászik hozzám, majd a derekamra helyezi a kezét és vár. Vár egy kicsit, majd olyat tesz amit soha nem hittem volna, hogy megtesz, azt meg pláne nem, hogy velem teszi meg. Lágyan egymáshoz értek az ajkaink, és egy apró csókot lehelt az ajkaimra, majd eltávolodva várta a reakcióm. Lassan nyitottam ki a szemem, és meglepődve tekintettem vissza rá.
- Ez meg mi volt?-kérdeztem, bár igencsak megcsuklott a hangom

- Figyelj, az a helyzet, hogy én..őhm..na most hogy mondjam ezt. Szóval nagyon tetszel nekem.