Reggel gyönyörűen sütött be a nap a halvány barna színű függönyön át ezzel megtelítve az egész szobát a napfény nyújtotta világossággal. Boldogan ébredtem fel, hiszen tudtam, hogy ma egy nagyon szép napra pontosabban a szerelmesek ünnepére azaz Valentin napra virradtunk fel. Lassan, magabiztosan és persze egy hatalmas mosollyal az arcomon nyitogattam a szemeit, majd oldalra fordultam, de legnagyobb bánatomra a barátom már nem feküdt mellettem. Azt gondoltam, hogy biztos meglepetés reggelit készít nekünk, úgyhogy gyorsan magamra kaptam a puha szőrmés köntösömet és kisétáltam a nappaliba. Pogi és Marcipán épp a padlón játszottak verekedőset és harapdálósat míg Döme a kanapén szuszogott a lehető legaranyosabban. Olivért sehol sem találtam, ezért gondolkodni kezdtem, hogy merre is kószálhat amikor is meghallottam, hogy valaki elzárja a fürdőben az eddig szüntelenül folyó vizet. Pár perc elteltével Oli jelent meg a nappali ajtajában egy szál törölközőben a derekán és egy másikkal a kezében amivel a még vizes szőkés haját törölgette. Kénytelenül is elmosolyodtam a látványon, majd óvatosan az alsó ajkamba haraptam. A szívem ezerszer gyorsabban vert, a lepke barátaim pedig rögtön keringőszerű táncba kezdtek a barátom láttán. Boldogan odaszökdécseltem hozzá és arcon pusziltam, ő pedig értetlen semmit nem értek ebből az egészből fejjel meredt vissza rám. Aztán eszembe jutott, hogy ő totál feleslegesnek tartja ezt a napot és nem igazán szereti csak ehhez a naphoz kötni a szerelmünket és a kapcsolatunkat.
- Na min vigyorogsz úgy mint egy vadalma?- nézett rám egy apró általam olyannyira kedvelt fél mosolyt megejtve.
- Hát nem is tudom.-mosolyogtam rá vissza és szorosan átöletem a derekát, miközben a fejemet a vállába fúrtam.
- Hát én sem, szóval ha megosztanád velem annak rendkívül örülnék.-nevetett fel és átkulcsolta a kezeivel a derekamat.
- Hát igazából.-kezdtem bele a mondatba, de legbelül féltem, hogy mit fog ehhez szólni.-Arra gondoltam, hogy ha már ma van Valentin-nap akkor esetleg..-folytattam a mondatot, de befejezni már aligha tudtam, mivel Olivér csaknem belém fojtotta a szót.
- Hé. Azt hittem, hogy te is úgy vagy vele mint én. Én azt hittem, hogy ma Anti Valentin napot tartunk el sem hagyva a lakást és kerülünk minden piros dolgot vagy szívet. De akkor ezek szerint nem így van?-húzta fel kérdően a szemöldökét választ várva.
- Hát nem.-válaszoltam kicsit be durcizva, majd lefejtettem magamról a kezeit és elindultam a szoba felé szomorúan. Illetve indultam volna, ha a barátom nem húz vissza azonnal magához.
- Na ne légy már ilyen kérlek.-hajolt a homlokomhoz és miután egy apró csókot lehelt rá összekulcsolta az ujjainkat.
- Mi az?-kérdeztem vissza elszontyolodva közel a síráshoz. Egy kicsit bántott, hogy én ennyire lelkes vagyok ezzel az egésszel kapcsolatban, ő meg még csak rá sem hederít. Nem tudtam elképzelni, hogy tényleg nem érek neki annyit, hogy ezt a napot megünnepelje velem.
- Ha annyira szeretnéd, akkor ünnepeljük meg kicsim.-zavarta meg a gondolkodásomat Olivér, mire én megörülve ugrálni kezdtem. Annyira örültem, hogy belement és még is érek neki valamennyit.- De én totál azt hittem, hogy téged nem érdekel ez az egész. Ha tudom, akkor készülök. - magyarázkodott összezavarodva Olivér
- Semmi baj, így még jobb lesz. Annyi sok ötletem van, hogy mit csináljunk. Ott van például..-kezdtem bele a szervezkedésbe, de Oli a számra helyezve a mutatóujját elcsitított. Amikor már nem beszéltem levette onnan és lágyan megcsókolt.
- Megyek előbb felöltözöm és majd utána megbeszéljük. Oké bébi?-mosolygott rám a "tudom, hogy egy félisten vagyok mosolyával" mire én egy "ne mosolyogj így mert megőrülök tőle" mosollyal válaszoltam vissza. Amikor is végre mind a ketten elkészültünk, ki nehezen ki könnyebben végre elindultunk, hogy ezúttal egy romantikus éttermi reggelit fogyasszunk el. Azt hiszem a rendelés felvétele után a pincér jó pár ősz hajszállal lett gazdagabb, mire mind a ketten kikértük az óriási adag reggelinket ami egy csordának is elég lenne. Amikor a pincér végre meghozta az általam rendelt nutellás palacsintát tapsikolni kezdtem örömömben, mire Olivér harsányan felkacagott.
- Ennyire éhes vagy avagy csak túl sok időt töltesz együtt Barbival?
- Mind a kettő.-mosolyodtam el majd nekikezdtem a reggelim elfogyasztásának. Amikor végeztünk az étel elfogyasztásával a pincér kihozta a számlát és Olivérnek nyújtotta míg nekem egy szál vörös rózsát ajándékozott az ünnep alkalmából amit természetesen megköszöntem neki. Oli kifizette a számlát, majd összekulcsolva az ujjainkat elindultunk hazafelé. Út közben megálltunk egy virág boltnál, ahova a barátom egyedül ment be és pár perccel később egy hatalmas kék és fehér rózsákból álló csokorral lépett ki.
- Virágot a legszebb virágnak.-nyújtotta át nekem- Szeretlek.
- Köszönöm szépen. Én is szeretlek.-nyújtózkodtam fel az ajkaihoz és lágyan megcsókoltam, majd folytattuk az utunkat hazafelé. Legelső dolgom volt a gyönyörű csokromat vízbe helyezni míg Oli eldőlt a kanapén és nyomkodni kezdte a szüntelenül pittyegő mobilját.
- Mit szeretnél ma csinálni?-szegezte nekem a kérdést, de közben fel sem nézett a mobiljából. Na igen az Olivér rajongó tábor sokasága biztosan Boldog Valentin napot kíván neki. Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy a féltékenység már elég jó barátom lett az elmúlt időszakban. Nem válaszoltam neki semmit,csak vártam,hogy mit reagál erre a hatalmas csendre, de csalódnom kellett ugyanis semmit. Tovább pötyögött a telefonján, úgyhogy fogtam magam és kiszedtem a kezéből a telefont és a fotelba hajítottam, majd ráfeküdtem az izmos mellkasára szorosan hozzá simulva a testéhez átöleltem.
- Elment az eszed Lara?-kérdezte fuldokolva mint ha én annyira de annyira nehéz lennék.
- Hát de én ezt akarom csinálni.-kacsintottam rá miközben hatalmas mosolyra húztam az ajkaimat. Na Olivérnek sem kellett több, átkarolta a derekamat és maga alá gördítve felém támaszkodott.
- Mit művelsz?-nevettem el magam
- Hát az előbb azt mondtad, hogy ezt akarod.-csókolt bele többször a nyakamba
- De nem kevés itt a hely?
- Nekem nem. Viszont ezeknek a ruháknak itt menni kell.-mosolyodott el majd egy lágy csókot lehelt a vállamra is.
- Miért? Nem szereted őket?
- De. Csak a földön jobbak.
- Értem.-válaszoltam komolyan, majd egy másodperc múlva mind a ketten felnevettünk. Mélyen a szemembe nézett és lágyan még is határozottan megcsókolt. Minden irántam érzett érzést, szerelmet, vágyat, tüzet éreztem a csókjában. Épp a felsőmet hámozta le rólam, amikor megszólalt az ajtó csengő.
- Kinyitom.-sóhajtottam fel,majd megfeledkezve arról, hogy csak egy melltartó van rajtam odacsoszogtam az ajtóhoz és kinyitottam ahol Ya Ou-t pillantottam meg.
- Hűha.-ámult el a rózsaszín fehérnemű láttán,majd amikor magához tért elvigyorodott.-Szia Lara.-köszöntött mosolyogva majd egy karton sörrel a kezében magához ölelt.
- Sziasztok.-köszöntöttem mindenkit, ugyanis ahogy Ya Ou háta mögé pillantottam megláttam a másik három srácot valamint a csajszikat is. Épp ekkor lépett mögém Olivér akiről szintén hiányzott a felső és szorosan átkarolta a derekamat.
- Jöttünk Anti Valentin napozni. Azt hittük, hogy nem sikerült meggyőzni Olivért, de ahogy látom tévedtünk.- nevette el magát Barbi, mire én elvörösödve felkaptam a pólómat és magamra húztam.
- Jó igazából nekünk terveink voltak mára.-válaszolt még mindig engem ölelve Oli
- Igazán?-húzta fel a szemöldökét Sziki.-Még is mi?-kérdezte nevetve az összeborzolt hajamra és a barátom csupasz felsőtestére pillantva.
- Csak nem megzavartunk valami fontosat?-kapcsolódott be a beszélgetésbe Bence is
- Hát izé, de.-nevettem el magamat, majd betessékeltem a srácokat a lakásba és felkapva Olivér felsőjét a kezébe nyomtam.
- Akkor Anti Valentin nap?-fordult felém Olivér
- Mért is ne.-adtam be a derekamat, mire Zsófi és Sziki is előhúztak két pakli csajos és fiús filmeket, úgyhogy kezdődhetett a harc, hogy miket is nézzünk meg.
- Én ezt akarom.-kaptam ki Zsófi kezéből a szerelmünk lapjait, mire mind a négy fiú határozottan megrázta a fejét.
- Biztos, hogy nem.
- De mi ezt akarjuk.-álltak mellém a csajok, úgy hogy a fiúk beadták a derekukat és egy zacskó popcornnal foglaltak helyet a kanapén és a fotelekben míg mi egy csomag százas zsebkendőt vettünk kézbe. Amikor már eleget szenvedtettük a fiúkat két nyálasan romantikus filmmel megengedtük nekik, hogy betegyenek egy harcolós öldökölős filmet is amin mi csajok úgy is bealszunk majd. Hát végül majdnem igazam lett, mivel Barbi egy résznél felnyávogott de Ya Ou gyorsan elintézte a dolgot, Panni édesdeden szunyókált Bence vállán, Zsófi Petit kérdezgette, hogy mikor mi és miért történik ezzel az őrületbe kergetve szegény fiút, míg én úgy döntöttem, hogy kicsit bosszút állok Olivéren. Elkezdtem a nyakát puszilgatni, mire ő felnevetett a többi srác pedig értetlenül meredt ránk, de aztán inkább újra a képernyőre szegezték a tekintetüket. Tudtam, hogy ez édes kevés ahhoz, hogy megőrjítsem Olit, úgyhogy az ujjaim elindultak felfedezni a teste minden egyes négyzet centiméterét. Pólón keresztül végigsimítottam a kockáin, majd a pólója alját kicsit felhúzva simogatni kezdtem a hasát, közben pedig összemosolyogtam Bencével akin látszott, hogy nevet az egészen, hiszen tudta jól, hogy Olivér nem fogja sokáig bírni a kínzást. Egyre lejjebb haladtam az ujjaimmal, végül már a bokszere szélét simogattam és éreztem, hogy mindjárt szól, hogy nem bírja tovább, úgyhogy lassan még is határozottan kigomboltam a nadrágját mire ő hangosan felsóhajtott. Aztán amikor elérkeztem a leggyengébb pontra Olivér feladta a küzdelmet és megszólalt.
- Na jó elég volt. - kapott fel az ölébe és beviharzott velem a szobába, ahol az ágyra dobott és felém támaszkodva megakadályozta, hogy elszabaduljak előle.- Élvezted?-vigyorgott rám, mire én újra végigsimítottam a mellkasán egészen az alsója széléig.
- Aha nagyon is.-nevettem el magamat
- Oké. Jó. De akár be is fejezhetnéd, ugyanis nekem egyetlen egy gyenge pontom van és te ezt most pont eltaláltad.
- Igen? És mi lenne az?
- Te.-mosolygott rám, majd felém hajolt és lágyan megcsókolt. Nem válaszoltam semmit csak mosolyogva végigsimítottam az arcán és szorosan magamhoz öleltem mire ő pedig belepuszilt a hajamba.-Na nézhetem tovább a filmet?
- Jó, úgy is mindjárt vége van.-adtam be a derekamat, majd összekulcsolva az ujjainkat visszamentünk a többiekhez a nappaliba.
- Jó gyorsak voltatok.-nevetett fel Ya Ou amint meglátott minket
- De vicces itt valaki.-nevette el magát Olivér is.
Amikor végre végérvényesen is vége lett annak a borzasztó filmnek mindenki nekikezdett a pizzája elfogyasztásának, majd kezdődhetett az ajándékok átadása, amit Ya Ou és Barbi kezdett meg.
- Nem is tudom mit mondhatnék neked Ya Ou. Köszönöm, hogy te vagy mellettem, hogy vigyázol rám, hogy szeretsz, hogy elviseled a hülyeségeimet és köszönöm ezt a csodálatos időt amit veled tölthettem és remélem, hogy még sokáig tölthetek is el.-nyújtotta át az ajándék zacskót Barbi, amiből Ya Ou egy hatalmas szív alakú párnát húzott elő a képükkel díszítve.
- Köszönöm Barbi. Igen én is így gondolom, mind az elejét mind a végét. Igaz voltunk külön is, de úgy érzem, hogy benned minden megvan ami nekem egy lányba fontos. Boldog Valentin napot.-nyújtott át egy hatalmas rózsa csokrot Ya Ou a barátnőjének, majd szorosan magához ölelte. Miután leültek következett a Bence és Panni páros.
- Na szóval.-csapta össze a tenyerét Panni.-Bencéről tudni kell, hogy egy kis majom de nagyon örülök neki, hogy elmondhatom róla, hogy az én majmom. Nem akartam annyira nagy ajándékot adni, de remélem ez megteszi.-nyújtott át egy albumot Panni Bencének aki természetesen meghatódott.
- Igazad van. Nekem az az ajándék, hogy te mellettem vagy és szeretsz. Nézd én nem szeretnék neked regélni, úgy is tudod, hogy mennyire szeretlek téged. Szóval Boldog Valentin napot édes.-nyújtott át egy macit és egy tábla csokit Bence.-De azért a csokit ne bontsd meg ha lehet, majd csak otthon.-jegyezte meg Benny mire mindenki felkacagott.
- Na.Hát Peti mi vagyunk együtt a legrégebb óta, és nem is tervezlek leváltani senkire. Nagyon szeretlek és örülök, hogy te vagy a barátom. Az ajándékom nem annyira diszkrét, de remélem azért hasznát veszed neki. Csak, hogy a többi találkánkról ne késs el.-nyújtotta át nevetve az órát Zsófi.
- Köszönöm és igyekszem. Szeretlek, köszönöm ezeket a csodálatos éveket és hidd el én sem tervezem, hogy leváltalak. Nem tudom mit mondhatnék még. Na mindegy. Boldog Valentint.-nyújtott át egy hatalmas macit Sziki mire Zsófi tapsikolni kezdett örömében és a nyakába ugorva megcsókolta Szikit. Mivel már mindenki ajándékozott csak mi nem, felálltam és vártam, hogy Oli kezdje.
- Szóval. Tudjátok jól, hogy utálom ezt az egész napot, mert szerintem nincs értelme. Annyira szeretlek téged Lara, hogy nem ehhez a naphoz fogom kötni a szerelmünket, mert ezt nem lehetne egy napként leírni,mert 100 ilyen alkalom volt. Mindennél és mindenkinél jobban szeretlek, nem is tudom mi lenne velem nélküled. Nekem nem kell semmi, csak az,hogy te mindörökre mellettem legyél és szeress egy életen át. Veled akarok megöregedni és azt akarom, hogy tudd nekem soha nem fog senki más számítani rajtad kívül. Imádom amikor valami kis dolgon bedurcizol, és tudod nekem smink nélkül, melegítőben is elképesztően gyönyörű szép vagy. Azért adom neked ezt a nyakláncot, hogy tudd én mindig itt leszek neked.-lépett mögém, majd oldalra tűrte a hajamat és a nyakamba akasztott egy szív alakú medállal ellátott nyakéket.-Szeretlek.
- Köszönöm Olivér. Én is nagyon szeretlek. Az én ajándékom különleges lesz.-vettem a kezembe az általam készített dobozt.- Minden benne van ami fontos. A legelső üzenet váltásunk.-emeltem ki a cetlit amin a ház számom állt.-Az első csók. A levél amit írtál nekem amikor külön voltunk. Egy masszázs olaj, hogy bármikor készen álljak egy jó masszázsra. És persze a legnagyobb ajándék az általam készített kívánság kártyák.-vettem ki egy pakli kártyára hasonlító papír tömböt.
- Hűha és milyen kívánságok vannak rajta?-kurjantotta el magát Ya Ou mire mindenki felnevetett.
- Hát. Csók, ölelés, hab fürdő kettesben, kirándulás a Gellért hegyen, egy romantikus és szenvedélyes szerelmeskedés az ágyban, ágyba reggeli és csak hogy a legjobbat említsem joker.
- Kétségkívül ez a legjobb nap. Nem csak a legjobb lányt tudhatom magam mellett, hanem még jó pár kívánság kártyát is amiket biztosan ki fogok használni. Köszönöm kicsim.-húzott magához majd szenvedélyesen megcsókolt. Már vártam, hogy csak kettesben lehessünk és átadhassam az igazi ajándékomat, ami egy tánc volt. Persze Barbi szerezte be hozzá a kelléket, ami meglehetősen hiányos volt. Még mielőtt eljött volna az idő a fiúk előhozták a szintetizátort és a gitárokat és énekelni kezdték nekünk Caramel Szeretlek című számát, aminek a végén helyet cserélve mi kezdtünk énekelni. Egy fiúk által a műsorban énekelt számot a Lady Marmalade-ot adtuk elő, amin a fiúk csak ámuldoztak, hiszen direkt csábosan és sexy-n adtuk elő nekik. Már majdnem éjfél volt amikor a csapat nagyobbik fele elbúcsúzott és hazaindult, úgyhogy végre elérkezett az én időm. Míg Olivér a konyhában etette az állatokat, addig én felvettem a szerelésemet,de eléggé feszengtem benne, úgyhogy úgy döntöttem lemondok a tervemről és lehámozom magamról. Már épp kezdtem volna vetkőzni amikor Oli jelent meg az ajtóban.
- Hű.-dermedt le az ajtóban, én pedig nem értettem, hogy most ez jót jelent-e vagy rosszat.
- Mi az?-néztem rá összezavarodva
- Semmi. Csak hűha ez állati dögös.
- Köszönöm.-pirultam el, majd azt vettem észre, hogy már a karjaiban fekszem az ágyon miközben ő felettem támaszkodva vigyorog.
- Kicsim. Nekem nem kell ruha, nem kell ajándék, nem kell ilyen Valentin-nap se semmi. Nekem csakis te kellesz és mindennél boldogabb vagyok érted? Nem kell ilyen sexy fehérnemű na jó, de mert ez nagyon dögös de elég ha csak te vagy nekem. Szerelem volt az első pillantásra, te vagy az akire mindig vártam a legtökéletesebb ajándék te vagy nekem.-simított végig a hátamon mire én csak elmosolyodtam és felnyújtózkodva lágyan megcsókoltam.-Na de most ezeknek itt menniük kell.-vigyorodott el, majd magához húzott és megcsókolt. Ajkaink csak úgy falták egymást, abban a pillanatban én voltam a legboldogabb. Olivér nekiállt lehalmozni rólam a ruhákat, mivel meglepő módon ő minden ruhámat jobban szereti ha a földön van. Nem törődtünk egymáson kívül semmi mással, akkor csak az számított, hogy itt vagyunk egymásnak. A nap végére az Anti Valentin napból lett egy csodálatos kettesben szerelemmel eltöltött este, ami az első olyan Valentin Nap volt az életemben amit a szerelmemmel tölthettem el, és azt kell mondanom Olivérnél csodálatosabb és tökéletesebb férfit el sem tudnék magam mellé képzelni. Most már teljesen biztos voltam benne, hogy vele akarom leélni az egész életemet és mellette ez az egész a leges legszebb tündérmese ahol én vagyok a legboldogabb hercegnő és ő a legcsodálatosabb herceg.
ahhh ez annyira eszmeletlen cukiii^^
VálaszTörlésNagyon tetsziiiik!!!:))) Nagyon jó lett..:)) <3
VálaszTörlésnagyon jó lett! hamar a kövit :)) kb mikor lesz fent??? :3
VálaszTörlésjujj <3 nagyon jóó :))
VálaszTörlésIstenem de édes :3 Csak így tovább nagyon klassz♥
VálaszTörlésHuu nagyon, nagyon jó a blogod!! :D imádom<3
VálaszTörlés